A Béri Balogh... 

Zalaszentgróton már a századelőn működött egy polgári iskola, s az államosítás után átszerveződéssel tulajdonképpen ebből jött létre a gimnázium.
A város nagy vonzáskörzettel rendelkezett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett az igény egy középfokú oktatási intézmény létrehozására. Ez az igény találkozott egy szakmailag jól felkészült pedagógusgárda tettrekészségével, s ez eredményezte a gimnázium létrehozását.

A gimnázium kezdetben a polgári iskola épületében működött. Az iskola egy osztállyal és két törzstag tanárral indult. Kóbor Vilmos lett az igazgató, felesége Kóbor Vilmosné (Ilonka néni) pedig az osztályfőnök. Rajtuk kívül még óraadó tanárok „működtek” az intézményben.
Az iskola névadója is Kóbor Vilmos igazgató volt. Ő volt az, aki a Rákóczi-szabadságharc korából állított példaképet az ifjúság elé. Béri Balogh Ádám (a kuruc seregek legendás hírű kapitánya, aki élete utolsó pillanatáig hű maradt a fejedelem zászlajához) ötven év elteltével is, immár örök érvényű példaképnek tekinthető. (Az iskolához való hűséget mi sem példázza jobban, minthogy a jelenlegi tantestületben 12 egykori diák tanít!)
Az 1953/54-es tanévben 6 főre emelkedett a tantestület állandó tagjainak száma. Ekkor érkezett a jelenleg is tanító Dúcz Mihály tanár úr is.
1955/56-ban indult az első levelező tagozatos osztály, 4 fő hallgatói létszámmal. A dolgozók gimnáziuma 1959/60-ban indult, de az 1961/62-es tanévben beolvadt a levelező tagozatba.
1956 nyarán érettségizett le az első gimnáziumi osztály, akik tanáraikkal együtt úttörő szerepet vállaltak (és teljesítettek) az intézmény életében.
Az 1950-es évek végén, 60-as évek elején több jelentős változás is bekövetkezett az iskola életében.

Az egyik legfontosabb, hogy az addig egyosztályos gimnázium az 1960/61-es tanévben párhuzamos osztályokat tudott indítani.
Ez az iskola életében egyrészt örömteli esemény volt, másrészt új gondot jelentett, mert az intézmény kinőtte a régi épületet. A 4 osztályos polgárinak épült iskola szűknek bizonyult, s az induló két első osztály elhelyezése gondot jelentett. A művelődési ház adott át két termet az iskolának, így ideiglenesen megoldódott az osztályok elhelyezése.
A tanulói létszám növekedése azonban szükségessé tette egy új épület kialakítását. Ez első lépésben a jelenlegi gimnáziumi épület egyik szárnyát jelentette, amit később 4 tanteremmel, tornateremmel, járulékos részleggel (pl. kazánház) és az udvaron kollégiummal bővítettek. A teljes gimnáziumi épületegyüttes 1967-re készült el.
Az 1960-as évek eleje a gimnázium vezetésében is változásokat hozott. Az 1963/64-es tanév végén az iskola indulása óta igazgató Kóbor Vilmos Zalaegerszegre távozott. Távozása évében beindította az olasz tagozatot, mely hosszú ideig sikeresen működött. Kóbor igazgató úr távozásával az iskola életében egy korszak (az alapok lerakásának korszaka) lezárult.
A 64/65-ös tanévben Kamuti Gyula, a 65/66-os tanévben Fazekas Gábor látta el az igazgatói feladatokat.
1966-tól lett igazgató Vendel Zoltán, aki 1972-ig vezette az intézményt. Tevékenységének első évében, az 1965/66-os tanévben volt a gimnáziumnak a legtöbb osztálya, ekkor 10 osztály tanulói koptatták az iskola padjait.

A később meghatározó 8 osztályos képzés az 1969/70-es tanévtől állandósult. Ekkortól (Kamuti tanár úr szavaival élve) „lezárulni látszott a nagy tanügyi kísérletezések kora”.
Az iskola életében hosszú távú stabilitást és biztonságot jelentett Szabó László személye, aki 1972-től 1988-ig 17 éven át töltötte be az intézmény igazgatói posztját.
Igazgatósága idején bevezette a gépírásoktatást, s a tagozati oktatások is ekkor vették kezdetüket. Az iskolában először matematika tagozat indult, majd orosz tagozaton tanulhattak idegen nyelvet a diákok.

Ebben az időben angol, német, orosz, olasz, sőt (Kamuti tanár úr révén) spanyol nyelvet is lehetett az iskolában tanulni; illetve pedagógiai ismeretek tárgyat is oktattak.
A Szabó László által bevezetett módosításoknak és a tagozatoknak köszönhetően jelentősen növekedett a felsőoktatási intézményekbe felvettek száma. Ez a tendencia folytatódott Szabó László nyugdíjba vonulása után is (1988), amikor Bóbics Lajos lett az igazgató. Folytatta az elkezdett oktatási munkát, jól működtek a tagozatok, s a fakultációknak köszönhetően egyes tárgyakat emelt óraszámban lehetett tanulni.
Ezen időszakban azonban kezdett jelentkezni a tanulói létszám problémája, amely probléma napjainkig elkíséri az intézmény működését. Az évtizedekig tartó születésiszám-csökkenés ugyanis iskolánk életére is hatással van.
Az intézménybeli munka a megkezdett úton zavartalanul haladt tovább, egyre nőtt a felsőoktatásban tovább tanulók létszáma. Ennek ellenére 1993-ban igazgatóváltásra került sor, Eszterbauer Erzsébet jött Zalaszentgrótra igazgatónak. Ő a korábbi reál tagozatok mellett (vagy helyett) a humán tárgyakra fordította a figyelmet. Ekkor a matematika tagozat működtetése folyamatosan megszűnt, a nyelvi tagozatok viszont megmaradtak.
Eszterbauer Erzsébet igazgatósága idején az intézmény fenntartásában is változás következett be. A helyi Városi Önkormányzat ugyanis nem tudta biztosítani a gimnázium zavartalan működését, ezért (az épületet megtartva) a fenntartói jogokat átadta a Megyei Önkormányzatnak.

Ezt rövidesen követte a másik változás is. A fenntartó a gimnáziumot összevonta a helyi szakmunkásképzővel, és az egyesített intézmény felvette a Béri Balogh Ádám Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola nevet.
Mire az összevonási folyamat lezajlott (1998. március 1-jével), Eszterbauer Erzsébet elhagyta az intézményt, Budapestre távozott. A hirtelen, tanév közben megüresedett igazgatói helyre az akkori helyettest, Horváth-May Imrénét nevezte ki a fenntartó, aki a tanév végéig megbízott igazgatóként tevékenykedett.
1998 szeptemberétől ismét Bóbics Lajos lett az igazgató, aki jelen pillanatban is az összevont intézmény igazgatójaként dolgozik.

Az utóbbi időben oktatási téren is jelentős változások történtek. Örömteli változás, hogy 1997-ben beindult az intenzív képzési forma, ami azt jelenti, hogy a szakmunkás-bizonyítványt szerzett tanulók két év nappali tagozatos tanulás után megszerezhetik az érettségi bizonyítványt.
Elindult az ügyintéző-titkár II. képzés is, melynek keretében az érettségizett tanulók egy év szakmai tanulás után középfokú végzettséget igazoló bizonyítványt kapnak.
2005. július 1-től az addig önálló intézmény a keszthelyi Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium tagintézményévé alakult át.